Magyar Péter hangsúlyozta: az a céljuk, hogy ne legyen Magyarországon és a Kárpát-medencében olyan magyar diák, aki az anyagi körülményei miatt nem jut hozzá a felsőoktatáshoz. Tevékenységük hatékonyságát bizonyítja, hogy felmérésük szerint az ügyfeleik 52 százaléka azt mondta: a hitel lehetősége nélkül nem szerzett volna diplomát – tette hozzá.

A vezérigazgató elmondta: a diákhitelnek is köszönhető, hogy 2010 óta 7 százalékkal nőtt Magyarországon a diplomás fiatalok száma. Kiemelte, hogy az elmúlt kilenc évben folyamatosan csökken a szabad felhasználású Diákhitel1 kamata, amely idén júliustól 1,99 százalék. A Diálhitel2 pedig, amely a képzési díjakra fordítható, a kormány támogatási politikája nyomán kamatmentesen vehető fel – fűzte hozzá.

Magyar Péter reményét fejezte ki, hogy nagy segítséget jelent majd sok diáknak az októbertől bevezetendő Diákhitel3, amely nyelvtanulásra vehető fel.

Úgy vélekedett, hogy a diákhitelek a jelenlegi kamat- és kereskedelmi banki környezetben már inkább támogatásnak, mint hitelnek minősülnek.

Arról is szólt: a kormány családpolitikájának elemeként a második gyermek megszületése esetén az állam elengedi az édesanyák diákhitelének 50 százalékát, a harmadik gyermek után pedig a teljes összegét. Az elmúlt másfél évben 2500 nő élt ezzel a lehetőséggel és a központ több mint kétmilliárd forintnyi hitelt engedett el – ismertette a vezérigazgató.

Az idén 170 hallgató pályázott tudományos teljesítményével a Diákhitel Központ ösztöndíjára, amely egy éven keresztül havi 70 ezer forint támogatást jelent.

A szakmai zsűri tíz diákot – kémikus-, szobrász-, szociológus-, geográfus-, nyelvész-orientalista-, gépészmérnök- és orvostanhallgatót – tartott érdemesnek a támogatásra.